Tószűrő rétegeinek sorrendje (összefoglalva)

Mivel már korábban házilag építettünk egy többkamrás (többhordós) tószűrőt, így most a hordókról nem is írnák többet, hanem inkább a benne lévő szűrőanyagok rétegeinek sorrendjét foglalnám össze, a tisztánlátás végett (hogy a tóba jobban lelássunk).

Tószűrő rétegeinek sorrendje (metszet)

A fenti képen a rétegek, pusztán csak szemléltetésnek vannak összevágva 1 képnek és nem is fért el minden réteg, mint a lent szereplő leírásba, viszont itt legalább jól látszik minden.

A sorrend a lentiek szerint alakul, és ahogy követik egymást a rétegek a víz úgy lesz egyre tisztább és tisztább:

  1. Réteg:
    Ülepítés, a nagyobb szennyeződések a súlyuknál foga leülepszenek a hordó aljára, ezt segítik elő az egyszerű PVC vagy gégecső darabok,  vagy a PET palack csavaros végei, melyek közepén még spirális áramlások is kialakulhatnak, így a víz útja felfelé sokkal nagyobb, és a szennyeződés pedig jobban letud ülepedni. Megfelelő mennyiségű PET palack végek csak több hónapnyi gyűjtögetéssel szerezhetőek be, viszont legalább ingyen vannak. A csövet viszont méterre vásárolhatunk, vagy ha tudunk használt elöregedett gégecsövet beszerezni a célnak tökéletes. Hátránya, hogy viszonylag sok métert fel kell szeletelni belőle kb 2-3cm darabokra. Ami fontos, hogy mindenképp, egy méret legyen, hogy a kicsik ne essenek be a nagyok lukaiba. Nagyobb átmérővel rendelkező, de keskeny karikákat akár egymásba is fűzhetünk, hogy ha pl 1 karikát elvágunk hosszába is és akkor arra rátudunk tenni 3-4 darabot, mintha virágszirmok lennének és akkor, nem fekszik el minden karika a hordó alján hanem élibe is lesz, jobban megtelik majd a hordó alja, mert ritkább. Második sornyi ülepítésnek csavaró kupakokat is használhatunk,  főleg ha a PET palack gyűjtögetést választottuk.
  2. Réteg:
    Rácsok, a közepes méretű le nem ülepedett szennyeződések felfogása. Itt nagyon hasznos legalább 2 féle méretű rácsot használni. Először is egy nagyobb lukacsosat 4-8mm, majd egy apróbbat 1-2mm rácstávolságút, egymáson több cm vastagságban több rétegben.  A ritkább rács azért kell, hogy a sűrűbb ne tömődjön el olyan hamar. A sűrűbbre teljesen jó a damilos szőtt szúnyogháló, ami még ráadásul  jobban is adja a vastagságot, mert egymásra többször is hajtogathatjuk, nem úgy mint a merevebb rácsot. Így ebből lehet akár 2-3x vastagabbat is készíteni, mint a nagyobb lukacsosból. Alkalmazható még a legnagyobb lyukacsokkal rendelkező szivacs is a TM10, de ne túl vastagot (max2cm), mert lehetetlen lesz kimosni, a rácsok ezért jobbak mert szétlehet szedni 1 darabonként.
  3. Réteg:
    Apróbb szennyeződés felfogása. Itt használhatunk többféle sűrűségű  kék szivacsot (TM 30-45). Vagy ezt a szivacs réteget kiváltva, tökéletesen alkalmas az apróbb lyukú színes mosogató szivacs is, csak jó nagy réteg kell belőle. Ez talán még szerencsésebb,  mert a téglalap alakú szivacsok ömlesztve nagyobb külső felületet adnak, mint a nagy táblák, kivéve ha az a tábla egyik oldala hullámos felületű. A külső felületet úgy értem, hogy a szűrés azon felén ahol a piszkos vízzel először érintkezik a szivacsos réteg.  Így ez a külső felület sem tömődik el olyan hamar pár mm vastagságban a rárakodó üledéktől. Vagy használjunk ide is többféle sűrűségű  kék szivacsot.
  4. Réteg:
    Finomabb szennyeződés felfogása kabátbélés anyag segítségével. Ez már tényleg nagyon jól leszűri a vizet, szinte nem is lehet majd látni benne ezután apró lebegő részeket se. Viszont ha nagyon algás a víz ez gyorsan eltömődhet és sűrű takarítást igényel.
  5. Réteg:
    Biológiai tószűrés. Ilyenkor a vízben levő mérgező ammóniát NH3 távolítjuk el baktériumok segítségével. A baktériumok letudják bontani az ammóniát oxigén O2 segítségével. Először nitritté NO2, majd nitráttá NO3 alakítják azt, amit aztán a növények felhasználnak a növekedésükhöz. A baktériumok megtelepedéséhez minél nagyobb felületre van szükség, erre alkalmas lehet nagy mennyiségben a gyöngykavics is vagy különféle csavarókupakok. Persze a kupakokat ülepítésnél is használhatjuk, de ha nagyon sok van belőle akkor itt is nagy szerepet kaphat.
  6. Réteg:
    Kémiai tószűrés. Ilyenkor pedig a mérgező vagy kevésbé mérgező anyagokat, természetes ásványok, vagy mesterséges anyagok segítségével távolítjuk el. Pl. a zeolit kémiai úton, megköti az ammóniumot, mely az ammónia ionos formája. De mivel ezek aránya állandó, ezért ha az ammóniumot kiszedjük csökken az ammónia szintje is. A zeolitot rashel zsákba vagy más módon külön tegyük a hordóba, mert azt jó ha évente frissre cseréljük, ügye telítődik. Bár van rá módszer, hogy frissítsük, de a legbiztosabb, ha mindig évente cseréljük, vagy a régihez újat öntünk.

1-2. réteg, mehet 1 hordóba (a víz alulról felfelé áramoljon)

3-4. réteg, egy másik hordóba (itt lényegébe mindegy, akár felülről lefelé is áramolhat a víz)

5-6. réteg, ezt hordóba vagy akár a tóba is kerülhet. (a víz áramlás iránya  nem fontos és a sorrend felcserélhető)
Lehet úgy is megoldani, hogy a zeolitot a második hordó aljára a gyöngykavicsot pedig vastagon a tóba szórjuk, de akkor lehetőleg áramoltatni kell a kavicsos rétegben a vizet. Vagy egy harmadik hordót teszünk tele gyöngykavicssal, itt figyelnünk kell a víz áramlás nagyságára is ami (min-max:  2-10cm, 5cm az optimális). Ha a hordóba zeolit is kerül akkor akár rashel zsákba is tehetjük, hogy cserélni tudjuk.

Azért jó így különrakni a hordókat, mert az első hordót elég akkor takarítani ha már sok minden leülepedett a másodikat ha eltömődik a finom anyag és a harmadikat meg nem is kell, sőt nem szabad takarítani, maximum gyengén átöblíteni a tó vizével. Ez utóbbit teljesen kimosni csak évente 1x a szezon végeztével kell.

Bizonyára, most mindenki sokallhatja különféle rétegeket, de nem muszáj mindent egyszerre beszerezni.

Nekem elsőre ép volt egy negyed hordónyi kupakom és a palackok csavaros végei, és néhány rácsdarab, meg egy kis kabátbélés anyagom. Majd gyűjtögettem, és annyi kupakom lett, hogy már 2 hordósra eltudtam készíteni a tószűrőt, tettem még hozzá egy jó pár négyzetméternyi szúnyoghálót is. Majd később gyöngykavicsot is szereztem be.

Tehát folyamatosan is bővíthetjük a szűrőnk anyagait.

Tags: , , , , , , , , , , , , , , ,

Már 2 kérdés és/vagy válasz található a cikkhez:

  1. Barics János szerint:

    Szia Robi!

    Először is megköszönném eddigi írásaid által közvetített hatalmas segítséget, tényleg igazi hiánypótlás vagy ezen a szakterületen.
    Hordós szűrő tervezési szakaszban vagyok ebben kérném véleményedet, tanácsodat. A következőképpen épülne fel: 1 hordós lenne kis “extrával”. A tó amibe kerülne 2-2,5 köbös, úgyhogy egy 60L-es csatos hordóban gondolkodom… vízesések sorával jönne vissza a víz a tóba, ezért nyomás alatti rendszer lesz. 4600l/h szivattyúval, 25mm-es betáppal(ekkora a sziv. kimenője 🙁 ) hordóba 8-10 cm-nél menne be a víz, kb 5 centire az aljától egy rácsot gondoltam, e fölé jönnének a csődarabkák, azaz ülepítés, amit egy alsó csappal (ténylegesen a hordó aljból, lefelé állna ki) tudnék átmosatni(kimenő elzár, alul kinyit, a nyomás elvileg kiviszi a ganét) e főlé már a szokásos rétegrend jönne: krumpliszsák, szúnyogháló, mosogatószivacs hegyek és persze perlon a tetejére.

    Az extra abból állna, hogy a kijövő első vízesés egy mini tavacskába esne, amibe 10kg lávakő kerülne biológiai szűrés gyanánt. Elvileg itt kapnak a bacik egy fincsi tiszta oxigéndús vizet, amit szeretnek… és innen folyna vissza a víz a nagy tóba… csak abban nem vagyok biztos hogy az alacsony vízszint miatti erős napsugárzást hogyan tolerálják?

    azért szeretném így csinálni, mert, ha müxik a rendszer, akkor elvileg ritkásan kell csak teljes tisztítást eszközölni rajta… elég lesz igény szerint leengedni az alsó csapon a leülepedett cuccot és esetleg néha a perlont cserélni…

    szerinted jó lehet így?

    • Róbert (admin) szerint:

      Szia, próbálom most újra átolvasni és megérteni…
      Ezt az átmosós dolgot nem igazán értettem elsőre, de ha így tervezted akkor biztos jó. Amugy nálam sosem jött össze az ülepítés leengeds átmosás dolog. Mert annyira jól megfogják alul a csődarabok, hogy a tisztítás folyamatán is megszűri és csak tiszta víz jön ki alul. Ahoz hogy a közüle a lerakodott kosz kikerüljön, szükség van egy felkavarodás folyamatra. Ezért is irtam az új cikkemben http://kerti-to.net/toszuro-hazilagosan-esovizgyujto-tartalybol-visszafolyas-gatlo-megoldassal , hogy a buborékok még véletlen se kerüljenek le az ülepítés részre, mert felkavarják a szennyeződést.
      És a leeresztő csap haszontalanságára is kitértem.
      Bár nálad ha nyomás alatti akkor akár még jó is lehet, majd kérlek számolj be róla.
      Amit a bacikról írtál én nem tudok róla, hogy az alacsony vizszint káros lenne. Ott inkább az lehetne a gond hogyha nem üzemel a szivattyú napokig, akkor az alacsony víz hamar felfog melegedni ami nem jó sehogysem.

Hozzászólás a(z) Barics János bejegyzéshez

Minden új e-mail címmel érkező hozzászólást előbb jóváhagyunk és csak azután kerül ki a blogra.
A későbbiekben ha ugyan azt a Név és E-mail párost használod, már nem szükséges a jóváhagyásra várni!