Az előző cikkemben írtam a mechanikai szűrésről, most essék egy kis szó a biológiai szűrésről. Ezt a szűrést nem különféle anyagok, rácsok és hálók végzik, hanem a rajtuk megtelepedő hasznos baktériumok. Természetesen ezen baktériumok ugyan úgy megtelepednek a tavunkba, a tófólián vagy a nagyobb köveken és a kavicsos talajban is. De ha ezen lebontó baktériumok száma kevés, nyilván új életteret kell a számukra biztosítani egy bioszűrés, megépítésével.
A képen rasel zsákban zeolit található, mely bioszűrésre és kémiai szűrésre is egyaránt használható.
Most kérdezhetjük azt, hogy mi van a mechanikai szűrésnél használt szűrőanyagokkal ott is telepednek meg baktériumok? Igen ha ritkán mossuk a szűrőnket, lehetnek baktériumok, de a megtelepedő baktériumokat kimossuk a fizikai szennyeződéssel egyszerre, így sajnos elpusztulnak. Így ebből következik, hogy ezeket a bioszörésre használt szűrőanyagokat nem szabad kimosni, mert lemossuk a baktériumokat is. Ha mosásra kerülne is a sor akkor az inkább egy gyenge öblítés legyen, amit a tó vizével végezzük.
Ám aki biológiai szűrést szeretne az inkább már fizikai szennyeződésektől megtisztított tiszta vizet egy külön biológiai szűrésre készített szűrőhordóba, tartályba vezesse.
Biológiai szűrésre használhatunk különféle anyagokat, a lényegük az, hogy minél nagyobb felületet adjanak, melyen megtudnak telepedni a hasznos baktériumok. A baktériumok a halak részére káros anyagokat (Ammónia) átalakítják (Nitrit –> Nitrát) a növények számára hasznosíthatóvá.
Legalkalmasabbak anyagok erre a célra a különféle porózus, vagy zúzott kövek. Ám akinek nincsen kéznél az akár gyöngykavicsot, átrostált sódert is használhat. Akár egy rasel zsákba téve, vagy egy egész hordót megötlve avval. Mészkövet viszont ne használjunk, mert keményíti a vizet.
Ennek a szűrésnek több hátránya is van, mint előnye viszont az előnye nagyban megéri mindezt.
A hátránya az, hogy a baktériumoknak idő kell akár 3-4 hét mire megtelepednek és kellően elszaporodnak. Tehát ezt a szűrést már kora tavasszal be kell indítanunk, hogy elég idő legyen a baktériumok megtelepedésének. Mivel a baktériumok és élőlények nekik is oxigén kell, melyet a vízből nyernek. Ha nem megy a szivattyúnk, a nap 24 órájában akkor evvel a szűréssel ne is foglalkozzunk, mert a baktériumok 30-60perc alatt elpusztulnak, ha nincs vízmozgás. Viszont egyes baktériumok az erős vízmozgást sem szeretik, a nagy sodrásban nem telepednek meg. A vízáramlás kiszámítására több képlet is van, de a legegyszerűbb ha minimum 2cm és maximum 10cm-t emelkedik a hordónkba a vízszint percenként, optimális eset a kb 5cm/perc. Ezért javasolt a szűrőt úgy kialakítani, hogy a lehető legoptimálisabb vízáramlást biztosítsuk, ezt a szűrőhordó keresztmetszetének növelésével, vagy a víz elágaztatásával (fele a tóba vissza fele a bioszűrőbe) esetleg egy gyengébb szivattyú beszerzésével tudjuk biztosítani.
Előnye az egész nyáron át tartó kristálytiszta víz.
A bioszűrő szerintem még a tavaszi algavirágzásra is hatással lehet, de én inkább azt mondanám hogyha sok növényünk van, vagy növényes gyökérzónás szűrést is alkalmazunk, akkor 100% ban búcsút inthetünk a lebegő algáknak.
Kémiai szűrést is alkalmazhatunk pl. a víz ammónia tartalmának csökkentése érdekében, erre csak a zeolitot tudom, illetve használtam, de ez az anyag alkalmas biológiai szűrésre is, mert egész jó porózus szerkezetű. Viszont kémiai szűrésnél, minden szezonkor cserélni kell, mert elhasználódik és nem lesz képes utána már több ammonitát megkötni.
Én pl. minden gondolkodás nélkül vásároltam egy nagy zsák zeolitot és egy kisebb adagot egy zsákba kötve beraktam a tószűrő hordom tetejére. A szűrő tisztításakor csak egész egyszerűen belógatom a tóba a zsákot, majd ha kitisztítom a szűrőt, visszahelyezem a többi anyag tetejére.
Tags: algavirágzás, ammónia, baktériumok, gyöngykavics, lebegő algák, nitrát, nitrit, oxigén, tószűrő, zeolit, zúzott kő